Junkers F13 hidroplán makett videón már látható

Junkers F13 hidroplán makett a Petőfi Csarnokban egy vitrinben pompázott, a csarnok lebontása után pedig raktárba került.

Hirdetés

A Junkers F13 repülőgép – amely futóműves és úszótalpas változatban is üzemelt – volt a világ első teljesen fémből épített utasszállító repülőgépe. A fémen itt a dúralumíniumot kell érteni. Ezért szerintem teljesen logikus lépés volt, hogy az újranyitásig a Műszaki és Közlekedési Múzeum fehérvári egységébe, az Alumíniumipari Múzeumba került megőrzésre Schwarz Dávid alumínium léghajójával egy épületben.

A makett jól körbejárható helyet kapott a múzeum szellemesen megoldott közönség várójában a forgatás idejére, néha a fafelület enyhén hullámzó vízzé alakult a fejemben, amit még sajnos képileg nem tudok visszaadni.

A Junkers F13 hidroplán makett létrejöttéről pár hét múlva egy bejegyzést készítek majd, most a legkedvesebb hidroplánomról mesélek néhány dolgot.

Junkers 50 éves korában kazán gyárosként a egyetemi professzorként egy barátja segítségére sietve csöppent bele a 5-6 évvel a Wright fivére után a repülőgép iparba. Mivel nem volt pilóta, ez nem korlátozta a fantáziáját. Akkor pár éve találták fel a dúralumíniumot, amely könnyebb és erősebb ötvözetként alkalmas volt arra, hogy Junkers professzor szárnyat, majd repülőgépet építsen belőle. A szárny és a törzs bordázata és fedése jól látható a maketten és a videón, és tíz év alatt létrejött a Junkers F13.

Minden ami hidroplán videókban és bejegyzésekben nálunk

Karakterében egy légi hintó volt, követve az akkoriban divatos túraautók megoldását. Az utasok elegáns kabinban ültek, a sofőrök pedig előttük nyitott vezetőülésekben. Az autóknak volt pilótaajtaja, az F13-nak nem, a pilóták miután megforgatták a légcsavart, csak úgy bepattantak.

Egyetlen szerkezeti elem készült fából, a légcsavar. Igy közelről látva talán nem szerencsés a hajtómű kipufogójának elhelyezése, láttam fotókat a szemüveg helyén kívül kormos arcú pilótákról.

A húszas évek elején a Junkers F13 hidroplánként repült a Dunán és a Balatonon, Bécsbe menetrend szerint is, a feltételeket a magyar hidroplán koncesszió és a jogosult Jankovich-Bésán Endre gróf teremtette meg, írtam már róla bővebben.

A bejegyzéssel kapcsolatos fontos egybeesés, hogy a Műszaki és Közlekedési Múzeum teljesen megújult arculattal lép a nyilvánosság elé. Az új arculat interaktív tartalma csak a linkre kattintva érhető el és ahogy ígérik, a netes megjelenésnek fontos szerepe lesz a jövőben is.

Junkers F13 hidroplán makett

Köszönet a Múzeumnak és a kiváló forgatási feltételekért Fülöp Krisztiánnak

Cikk megosztása:

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.