Szuhoj KR-860, egy elfelejtett óriásgép terv

Az Airbus 380 utolsó példánya repült ki a gyárból nemrég, leáldozóban az óriás repülőgépek kora. Pedig az átlagban 500 személyes Airbus 380 tervezése idejében több versenytársa lett volna az emeletes utasszállító gépnek. Köztük az orosz Szuhoj repülőgépgyár is bemutatott egy 1000 utast befogadó tervet és makettet, amely gyorsan hamvába hullott.

Az óriásgépek a hub koncepció termékei voltak. Miszerint a központi repülőterekre ráhordással érkeznek kisebb gépekkel a környékről az utasok, akiket ezek a monstrumok visznek el egy másik hubra. Aztán a kompozit gépek, először a Boeing B787, majd az Airbus A350 olcsóbb üzemeléssel leradirozták ezt az elvet. Az óriásgépek emiatt szorultak ki a légitársaságok flottájából. Kiderült, hogy az utasok szívesebben repülnek átszállás nélkül akár több mint 10 órát is a célállomásukra.

Az oroszok hagyományosan a párizsi légiparádékon mutatták be a világnak az újdonságaikat. 1999-ben a Szuhoj egy emeletes utasszállító óriásgép ajánlatával és makettjével jelentkezett, amit Oroszország szárnyainak neveztek. Innen a KR rövidítés a névben, a 860 meg a legkisebb utas változat kapacitása lett volna. Amit 1000 székig növelhettek.

Ennyi utast a földszinten három folyóson 12-14 szék egy sorban, az emeleten pedig két folyósón 9 szék egy sorban székezéssel ültettek volna le. A rengeteg utas ki-beszállását elől-hátul a gépbe épített saját mozgólépcső gyorsította volna.

Hogy a hatalmas 88 méter fesztávú szárnyak elférjenek a reptereken, taxizásnál és parkolásnál mindkét oldalon 13-13 métert felhajtottak a külső hajtómű mellett.

Tagsági előnyök a Repülni JÓ Youtube Csatornáján

Néhány szokásos adat. A négy hajtómű 650 tonna maximális felszálló tömeget emelt a magasba, ebből akár 300 tonna a hasznos teher. 1000 kilométer óránkénti sebességgel a 15 000 kilométer hatótáv ígéretes volt.

Vége az Airbus 380 gyártásának


A képen az első és az utolsó példány. 251 darabnál áll meg a számláló. Szerencsére még sokáig élvezhetik az utasok ezt a típust. Csak az Emiratesnek 123 darab A380-nasa van, neki gyártotta az Airbus a képen látható utolsó példányt is, ami nemrég repült el Dubajba.

Három változatot terveztek. A második cargo változatnál újdonság lett volna, hogy a kamionok teher részét pakolták volna a fedélzetre. Nincs áru átrakodás, egyszerű kirakodás után a kamion új vontatóval mehetett a célállomásra. A Szuhoj KR-860 cargo ki-berakodásakor az orosz cargo gépeken általános lehajtható orrot és térdelést terveztek.

Végül harmadikként tartályhajó változatban is gondolkodtak. Az olajmezőkről a cseppfolyósított gáz szállítását úgy képzelték el, hogy melléktermékeként lecsíptek volna egy kicsit a felvett gázból a hajtásra. A gázhajtóművekkel így sokkal olcsóbb lett volna a szállítás.

Kína és India lett volna a célpiac a hazai mellett. Gyorsan kiderült, hogy se pénz, se piac nincs a fejlesztésre. Igy alaposan lefogyott a gép, a fejlesztő csapatot áttették a Szuhoj Szuperjet 100 vonalára, amelyet 10 év múlva Párizsban már repülőképes formában kínáltak. Ott voltunk, lefilmeztük.

Ez sem lett világsiker, talán majd az MC-21 képes lesz betörni a Boeing-Airbus egyfolyosós duopoliumba.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Translate »
Copy link
Powered by Social Snap