Louis Blériot repülőgépe mai szemmel

Louis Blériot 1909 júliusában elsőként repülte át a Csatornát Calais és Dover között, nem egész 37 perc alatt. Egy olyan géppel tette mindezt, amely, habár a mai repülőgépek egyik őse volt, sok tekintetben erősen különbözött a ma megszokott műszaki megoldásoktól. Szakértőnk elemzése londoni és berlini eredeti képekkel.


A tölgyből és nyárfából elkészített szerkezet alapja egy rácsszerkezet volt, de a gépet megépítő Blériot és Saulnier sok bambuszt és a modellezők körében is ismert, rendkívül könnyű balzafát is használt a kormányfelületekhez és egyes merevítőrudakhoz.  A rácsszerkezet lehetővé teszi, hogy vékony, önmagában hajlékony rudakból egy könnyű, de erős, teherhordó szerkezetet hozzunk létre. A hajlítást rosszul viselő rudak a húzást és nyomást sokkal jobban elviselik. A vékony rudak rácsszerkezetbe rendezése azt eredményezi, hogy azok csak húzva, vagy nyomva lesznek a terhelés hatására.


A kor összes repülőgépe hasonló rácsszerkezettel készült, amelyet a szintén könnyű, ám a húzást igen jól viselő huzalokkal (zongorahúrokkal) merevítettek. A Csatornát átrepülő gép törzse egy rendkívül egyszerű geometriájú huzalokkal merevített rácsszerkezet volt. A törzs alá a rácsszerkezet csomópontjaihoz volt bekötve a futómű, illetve hátul a farokfutó.


A megépült Blériot XI típusú gépek változatos farokfutóművel rendelkeztek, néha kereket, néha szántalphoz hasonló csúszótalpat, esetleg egy egyszerű hajlított bambuszrudat alkalmaztak. Az ülést a törzs négy hossztartója közé függesztve helyezték el. Ez az elrendezés a “szükséges, de elégséges” tartóelemeket tartalmazta csupán, nem törődve kényelmi, vagy a ma megszokott biztonsági szempontokkal. Ennek a “sallangmentes” tervezésnek volt köszönhető, hogy a repülőgép szerkezete üresen mindössze 230 kilogramm lett.

Hirdetés


A kor motorjai mai szemmel nézve rendkívül kis teljesítményűek, ehhez képest pedig nehezek voltak, így nem is volt lehetőség arra, hogy nem feltétlenül szükséges elemekkel is nehezítsék a gépet. A 25 lóerős motor segítségével a gép legfeljebb 75.6 km/h sebességre volt képes.


A gép vízszintes vezérsíkjának a meghosszabbítása szolgált magassági kormányként, amelyet, akárcsak az oldalkormányt huzalok segítségével mozgathatott a pilóta. Ez ma egyáltalán nem használt módszer. Jellemzően a vízszintes vezérsík kilépőélén lévő kormánylap, vagy maga az egész vízszintes vezérsík szolgál magassági kormányként. A későbbi összes Blériot XI változaton már a ma elterjedt megoldást használták, így a csatornát átrepülő gép ebben a tekintetben is kuriózum volt.


Louis Blériot gépének nem volt függőleges vezérsíkja, a teljes függőleges felület oldalkormányként szolgált – ez ma egyáltalán nem használt megoldás. A mai elterjedt repülőgépeken a függőleges vezérsík kilépőélén lévő kormánylap szolgál oldalkormányként. A gép bedöntésére szolgáló csűrőkormány maga a szárny volt, ugyanis a szárny rugalmasságát kihasználva annak elcsavarása szolgált csűrőkormányként.


A kilépőélek közelében bekötött huzalok segítségével a kilépőél hajlításával lehetett a gép bedöntését szabályozni. Ezt a módszert a Wright fivérek alkalmazták először 1903-ban. Néhány (pl. egy magyar vitorlázógép) érdekes kísérlettől eltekintve ma nem kormányoznak így repülőgépet. A legelterjedtebb kisgépeken a szárny kilépőélén, lehetőleg a szárnyvég közelében elhelyezett csűrőlap szolgál erre a célra.

Habár a kormányfelületek elhelyezése és működése ma már bizarrnak tűnik, ezeket a gifen látható ma is jól ismert kezelőszervekkel mozgathatta a pilóta. A magassági-és csűrőkormánytól érkező huzalok egy botkormányba voltak bekötve, amelyet a pilóta a kezével mozgatott, az oldalkormány pedig – szintén a maival megegyező módon lábpedállal volt mozgatható.


A Blériot XI gép, amellyel Louis Blériot átrepülte a csatornát rengeteg replikát ihletett, ám ezek között is elvétve találhatunk két egyformát. A replikák többnyire az újabb Blériot gépeken már meglévő, ma is használt magassági kormánnyal készül. Némelyiket farokcsúszóval építik, egyes példányokra hátra is keret szerelnek, akár csak az eredeti gépen volt. A képen az első amerikai pilótanő, Harriet Quimby, aki Bleriot gépével fordított irányban első nőként repülte át a Csatornát 1912-ben.

(A felfüggesztett gép fotóit Londonban a RAF Múzeumban, a csarnokban álló gép fotóit pedig Berlinben készítette a Repülni JÓ)

Cikk megosztása:

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.