Holdember földi repülései

50 éve lépett az első ember a Holdra, akit Neil Armstrongnak hívtak, megilleti őt a Holdember elnevezés is. Az évforduló kapcsán rengeteget lehetett olvasni, mit tett a Holdon. Engem inkább az érdekelt, hogy miért pont őt választották a NASA-ban, amit korábbi berepülő pilóta életében és űrhajós gyakornokként és űrhajósként alapozott meg. Néhány földi repüléséről állítottam össze képtárunkat.

Neil Armstrong hat éves korában repült először az akkori leghíresebb utasszállító repülőgépen, a Ford Trimotoron. Annyira megigézte az első élmény a repülésben, és ez nem a szokásos duma, hogy gyerekként minden könyvet elolvasott. A háború után pedig 16 évesen már volt pilóta engedélye, majd repülőmérnök főiskolára járt és belépett a haditengerészetbe pilótának.

Az ötvenes évek elején már sugárhajtású vadászpilóta volt, méghozzá az első ilyen típusú, a képen látható Grumman F9F Phanter repülőgépen. A koreai háborúban 78 bevetést élt túl a Mig-ek ellen, leszerelése után pedig a NASA elődjéhez került berepülő pilótának. Ász volt már akkor is.

Többek között csak egy kisebb balesete volt a később repülő koporsónak becézett Lockheed F-104 Starfighter repülőgéppel. A sürgősségi leszállást tesztelte egy kiszáradt sóstó mederben, amikor jobban odacsapta a futót. Elment a rádió, eresztett a hidraulikus folyadék. Visszarepült az Edwards légibázisra, ahol kormányzással jelezte a leszállási szándékát, majd kiesett a vonóhorog, amit végig húzott a betonon.

Rakéta ember volt a North American X-15 gépen. Egy közel 10 méteres rakéta elejében ült, mint pilóta, amit a képen látható B-52 bombázó vitt fel jóval 10 kilométer fölé. Ott leoldott, aztán felgyorsulva a végén majdnem 6 Mach-hal több mint 60 kilométer magasra repült. Lefelé megpattant az atmoszférában, mint egy kő, és 50 kilométerre eltávolodott a reptértől. Nem volt már üzemanyaga és ezzel a szinte szárny nélküli rakétával mégis bevitorlázott a reptérre. A címképen is egy X-15 előtt áll. Én nem csodálkozom azon, hogy beválasztották a második űrhajós csoportba 1963-tól.

Ott mindenféle masinákkal repült. Balról a vitorlázást gyakorolja egy Rogallo szárnnyal, ebből lett aztán a hetvenes években a gyalogos meg motoros sárkányrepülés. Az volt a NASA elképzelése, hogy az űrhajó majd egy ilyen hatalmas szárnnyal levitorlázik a reptérre. De aztán maradtak az ejtőernyő és a tengeri leszállás mellett. Középen Armstrong egy holdkomp szerű járgány előtt, ezzel gyakorolt a földön. Közben a Gemini 8 űrhajóval gyakorlatot szerzett a Föld körüli repülésben. Jobbról pedig Boeing X-20 Dyna Soar Orbiter Space Flight Simulator, lényegében a gyerek űrsikló, ami annyira titkos volt a hatvanas években, hogy nem is tudjuk, repült-e vele.

1969 nyarán az Apolló 11 küldetésben ő volt az első ember, aki azt a kis lépést megtette a Hold felületén. Sztárként tért vissza, állandó ünneplés járt neki, a kép első részén hullanak a szalagok New Yorkban. Két első nő is őt ünnepli. Janet, Armstrong felesége büszkén és boldogan mutatja a férje képét a Holdra szállás után, a kocsiban a kisebbik Armstrong. A kép jobb szélén pedig már a Holdember Csillagvárosban fogadja a gratulációkat, no meg a kitüntetést Tyereskovától, az első űrhajósnőtől.