Irkut MC-21 új orosz repülőgép az Airbus-Boeing páros kihívója

A kínai COMAC C919 után az orosz Irkut MC-21 egyfolyosós új repülőgép is sikeres szűzrepülést hajtott végre. Hozzájuk véve a már légitársaságoknál repülő Bombardier CS sorozatot, elég erősen csipkedik az Airbus-Boeing eddigi trónját ezen a területen.

Hirdetés


10 évvel ezelőtt indult a Jakovlev tervezőirodában az új repülőgép tervezése a képen látható Jak-42 alapján Jak-242 munkacímen. Az elvárás az volt, hogy a Tupoljev Tu-154 képességeinek megfelelő olyan 130-170 utast 5000 kilométerre szállító repülőgépet hozzanak létre, amely versenyképes lesz az Airbus A320 család neo és a Boeing B737 NG típusokkal. Könnyebb de elegánsabb, olcsóbb, kevesebbet fogyasztó legyen, mondták akkor a direktívák.


2009-ben a moszkvai légi parádén még nagy maketteken hirdették és 2012 körül ígérték az első felszállást. Aztán új nevet is adtak neki, ez a gép lett a 21 század repülője (MC-21 nagyjából ezt jelenti), hogy mitől, azt később taglaljuk. Pont egy éve gurult ki az első példány a nagy ünnepségre, ahol az orosz miniszterelnök mondta a köszöntő beszédet. Az orr részen azért megmaradt a Jakovlev név és az Irkut gyár, hiszen a repülőgépet Szibériában gyártják.


Az oroszok szerint a repülőgépben a legnagyobb újdonság a fekete szárny. Szembetűnő, hogy nincs rajta szárnyvégi örvényelvágó hajlítás – cápaszárny – és más a szárny formája is. A repülőgép közel repül a hangsebességhez, és ez az új szárnyalak ott a magasban is jobban termeli a felhajtóerőt, mint a nyugati hasonló szárnyak. Az oroszok a kompozit szárnyat inkább szövik, a nyugatiak meg inkább sütik, és ezért ez a szárny könnyebb is. Találtam olyan videót, ahol fityulás “szövőnők” dolgoztak a kísérleti szárnyon vasalóval is, egyébként robotok vágják, szövik, lézerrel hegesztik a több mint 22 méter hosszú félszárnyat.


A repülőgép kabinja valamilyen újfajta ötvözetből, de nem kompozitból készült. Nagyobb az átmérője, tágasabb és kényelmesebbek benne az ülések, mint a versenytársaknál. A légikisasszony ülése is bejáratnál olyan, mintha egy csarnokba lépne be az ember.


A pilótafülkében az érdekesség a szintetikus látórendszer, amit a pilóta előtt lehajtható nagy csepp alakú üvegre vetítenek. A pilóta akár nulla látásnál is három dimenzióban látja a pályát meg amit kell. Érdekes orosz megoldás, hogy nem a robotpilótára és a műszeres leszállító rendszerre bízza rossz látási körülmények között a leszállást, hanem a pilótára. Nyilván így kevesebb földi rendszer és kell a repterekre és kevesebb szimulátor gyakorlat szükséges a pilótáknak.

Néhány hete a szokásosnál kissé visszafogottabban történt a szűzrepülés, ami talán a fokozatos szárnyterhelésnek is köszönhető.

Ez lesz az első olyan orosz kereskedelmi repülőgép, amit kétféle hajtóművel lehet majd rendelni. Most a kanadai Pratt and Whitney turbofan hajtóművel repültek, hasonlót használnak az új Bombardier gépek is. De készül az orosz tubofan hajtómű, ami még nem olyan jó, mint a nyugatiak. A 21. század repülőgépét a gyár kétféle változatban kínálja. Az Irkut MC-21-300 163-211 utast szállíthat, míg a 8 méterrel rövidebb 200-s jelű változat 132-165 utasra képes. Várhatóan az Aeroflot, a legnagyobb megrendelő kapja meg az első kereskedelmi változatot 2019 évben.

Forrás: Irkut repülőgépgyár

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.