Sivatagi airshow Dubaj szomszédságában
2009 január végén az Egyesült Arab Emírségekben jártam, az Al Ain-i Nemzetközi Repülőtéren rendezett sivatagi airshow forróságában. A fő anyagokat leadtuk, az emlékmorzsák, felvillanó képek még mocorognak bennem, ebből készítettem egy összeállítást.
Repülőtér a semmiben
Taxizunk egy kétszer kétsávos úton elárvulva, középen és az út szélén öntözött növényzet, mögötte a vörös tengernyi sivatag homokja, pora és délibábja. Tíz kilométerenként a hibátlanul kiépített gyalogjárdán látunk egy szemetet szedő munkást, van, aki gyalog dolgozik.
Végre meglátjuk az Al Ain-i nemzetközi repülőteret, éppen egy Jumbo száll le. Óránként tíz feletti gépmozgás, itt, a sivatag közepén a semmiben, kb. más félszáz kilométerre Dubaitól és Abu Dhabitól, ahol a helyi reptereken egymást érik a gépek, vajon ki utazhat innen?
A reptér végén, egy gurulóút mellett a rendezvény helyszíne, az uralkodó családoknak Royal VIP-pel, pár óra alatt több tízezer érdeklődővel, sok a gyerek és még több a helyi hölgyeken a fekete viselet. Fotózni utóbbit illetlenség. Talán csak ez különbözteti meg a többi airshow hangulatától a helyet, meg a sörsátor hiánya.
Kisgépek a levegőben
Az Aero GP futama és versenye uralja a rendezvényt. Bombavetés, légiharc, pályaverseny. A bomba célzás egy vizes zacskóval történik, amit elfed és kísér a földről vezényelt hatalmas robbanás és füstfelhő, a közönségnek is szórakoznia kell. A légiharcban a mögékerülés a nyerő, a versenyzők párban egymást üldözik, a zsűri meg a földön pontoz.
A harmadik tusa a pályaverseny, ahol egy ellipszis alakú légtérben köröznek és előznek a gépek. Állandóan változik a kép, Veres Zoli az új repülőgépével sivataghosszal vezet, le is köröz néhányat, még két kört is rájuk verhetne, ha illene. Amúgy az összetett versenyt is ő nyerte.
Közte pedig betétszámokként a szaúdi formáció lökhajtásos vadászokkal kétszer is jön, gyönyörűek és szemmel jól követhetőek a füsttel is megrajzolt figurák. Kétfedeles old timerek, rajtuk tornászó légi akrobaták, egyéni műrepülő bemutatók, vitorlázó géppel is, motoros ernyősök szórakoztatják a közönséget. No meg az elmaradhatatlan ejtőernyősök, nyitóképen hatalmas zászlót hoznak az égből. Sivatagi airshow.
Amerikai kaszkadőrök kisvárosi autós üldözést mutatnak vijjogó szirénákkal és ütközésekkel, a bejáratnál egy elegáns Cessna 208 Caravan úszótalpakon, pilótája fiatal gyerekeknek mutatja a kabin elejét, az ifjak szüleik kamerái előtt már pilótaként pózolnak. Modellekkel és könyvekkel megtömött szatyrokkal hömpölyög a közönség bele a meleg sivatagi téli estébe.
Magyarok mindenhol
Mi lenne a világgal nélkülünk, magyarok mindenhol felbukkannak. Új ismerősünk, Tamás a reptér melletti ultramodern pilótaképzőben tanulja majd az Airbus vezetését, most még csak egy gyári illatú vadonatúj Cessna 172 típusú repülőgépen gyűjti az órákat. Tamás szerencsés ember, hiszen külföldi társaival együtt a helyi nemzeti légitársaság a kiképzésének teljes költségeit öt év tovább szolgálat fejében átvállalja.
S ha magyarok valahol a világban összehajolnak, segítenek is egymáson. Panaszkodtunk a lassú idejövetelre, erre Tamás odahívta nekünk a helyi pilóta tanoncok állandó taxisát, akit nagy tisztelettel Fittipaldinak neveztünk el. Taxisunk visszafelé Dubajba reflektorral, dudaszóval mindenkit letakarított az útról, kivéve két gyorsabb versenyzőt, kiket viszont tempóból sávot ki- és visszaváltva úgy engedett el, hogy kerestük Fittipaldi hátsó szemét. És aki nem vitt körbe minket háromszor a nagyvárosba érve, mint reggeli elődje a szállodához.
Fotók: Repülni JÓ
A sivatagi airshow végi nap zárásaként este magyar szokás szerint ittunk sofőrünk egészségére több pint jó pofa angol sört a Churchill-ben, egy londoni berendezéssel megáldott pub-ban egy bevásárló központ alagsorában, mert ilyet is rejt magában Dubaj ezeregyéjszakás mesevilága.
Utunkat az Aeroflot szponzorálta, köszönet érte.
(Eredeti megjelenés: 2010 január 4)
