Ferihegyi reptér, már lobog a szélben a magyar, a francia és a katari közös szélzsák

Karácsonyi ajándékként szépen körvonalazódik a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér visszaszerzése és gyorsabb növekedési lehetősége.

Régóta hallunk a reptér magyar állami többségi tulajdonú visszavásárlásáról. Én akkor voltam ebben biztos, amikor novemberben a még jelenlegi többségi részvényes, a német AviAlliance kapott soron kívül egy határozatot. Miszerint az Európai Bizottság versenyjogi hatósága engedélyezte neki, hogy a kisebbségből többségi tulajdont szerezzen az Athéni Nemzetközi Repülőtérben. Ott a görög állam nem vett, hanem eladott, kell oda a budapesti részvényekért kapott pénz.

Akkor már nyilvános volt, hogy a visszavásárlásban a magyar állam partnere egy a németnél sokkal-sokkal nagyobb francia szakmai reptérfejlesztő és -üzemeltető cég, a Vinci Airports. Míg a németnek 4 európai és egy dél-amerikai reptere, addig a franciának 71 reptere működik az egész világon. Európán kívül Észak és Dél Amerikában, de Ázsiában is.

(Zárójelben: a héten Budapestre is megjött az európai versenyjogi engedély, a magyar állam Corvinus Zrt. cége és a Vinci közösen megveheti és irányíthatja a Budapest Airport-ot, vagyis Ferihegyet.)

A francia Vinci Airports egy repülőtér fejlesztő és üzemeltető vállalat, ahol a fejlesztésen van inkább a hangsúly. Nemrég szerezte meg a szomszédban a belgrádi Tesla repteret, de övé a londoni Gatwick többsége is. A budapesti repülőtér háttér tulajdonosai eddig többségében nyugdíjalapok voltak. Ott nincs mese, mindig kell fizetni osztalékot, hiszen abból telik a nyugdíjra tovább. A nyugdíjalapok jellegüknél fogva nem olyan türelmesek az árfolyam nyereségre, mint a Vinci mögötti befektetők.

Mindenki tudja, hogy könnyebb utas- és teher járatokat fejleszteni, ha nem két idegen reptér tárgyal egymással, hanem szorosabb az érdekközösség. A jelenlegi terminálokkal ennek a határa az évi 20 milliónál kissé több utas úgy, hogy a közel jővőben a régi Egyes terminált is reaktiválni kellene a maximumhoz. Mindenképp szükséges egy harmadik terminál építése is, aminek már folynak a tervezési előkészületei.

Itt jön be a történetbe a katari állami befektetési hatóság, akiről mindenki okkal hiszi, hogy elég tömött a pénztárcája. Erről Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter beszélt a héten a Bloomberg-nek adott interjújában. A tárgyalások még tavasszal kezdődhettek, amikor Orbán Viktor miniszterelnök a katari Gazdasági Fórumon említette ennek lehetőségét.

A katariak számára nem idegen a reptér üzlet, London legnagyobb repülőterében, Heathrow-ban is részvényesek. Sőt, a Vinci-ben is rendelkeznek kicsit több mint három százalékkal. Ezért még nyitott, hogy a konzorciumban pénzügyi vagy szakmai befektetőként vesznek-e részt, mondta a miniszter.

Úgy tűnik, a visszavásárlás zárására még picit várnunk kell, a reptér még nem kerül a nemzet karácsonyfája alá. Nagy Márton szerint a három tulajdonossal és 10 adóssal bonyolultak a tárgyalások a versenyképes piaci ár eléréséért. A stratégia a szinergiák kihasználásával a személy és teherforgalom növelése valamint egy harmadik terminál építése a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren.

Remélem, hogy a reptéri vasút is bekerül majd a fejlesztésbe.

Címképen, ha valaki nem tudná, a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér madártávlatból a Budapest Airport fotóján.