Kaszpi-tenger szörnye ekranoplán és társai

A Kaszpi-tenger szörnye egy olyan óriás hidroplán, amelynek röpte egy igazán különös formája a repülésnek. A repülés fejlesztő mérnökei számára már régen ismert volt a szakzsargonban csak párnahatásnak nevezett jelenség. A párnahatást használó hidroplánokat oroszul ekranoplánnak, angolul ground effect vehicle, GEV-nek nevezik. Seress Gábor 2008-ban a Repülni JÓnak irt cikke új köntösben.

Hirdetés

A 1960-as évek hidegháborús hangulata alapján kezdték meg a fejlesztéseket. A szovjet hadseregnek ez idő tájt nem volt olyan kapacitású repülő eszköze, amely nagy távolságba ekkora élőerőt és hadianyagot juttatott volna el a megfelelő helyre, ilyen gyorsasággal.

Kaszpi-tenger szörnye

A hadsereg igénye egy gyors, nagy teherbírású, nagy hatótávolságú szállítóeszköz volt, amely képes inváziós feladatokat is betölteni. A fejlesztések gőzerővel folytak. A kíváncsi szemek előli kellően eldugott volta miatt a Kaszpi-tengerre esett a fejlesztési hely kiválasztása.

A fejlesztések Rostyislav Jevgenyievics Alexejev vezetésével folytak és hamar rájöttek, hogy nem a szárny fesztávja a döntő, hanem a szárny húrhossza. Az első áttörő eredmény magáért beszél, hiszen az ekranoplan a „Kaszpi-tenger szörnye” gúnynevet kapta. A méretek elképesztőek: 100 méter feletti törzshossz, 550 tonna összsúly, közel 500km/óra repülési sebesség, 10 VD7 es hajtómű, amelyből 8 a gép orrán kapott helyet és a szárny felső felületét fújták meg vele a felhajtóerő növelése céljából, illetve ezzel nem zavarták meg a szárny és a törzs alatt létrejövő áramlást.

Kaszpi-tenger szörnye

A kezdeti stabilitási és irányítási problémákat a nagy vízszintes vezérsík hivatott ellensúlyozni. Az 1967-es tesztek folyamán a végsebesség rövid időre elérte a 900 km/óra sebességet és a gép 20 méter magasságba is tudott emelkedni, annak ellenére, hogy az üzemi magasság 3 méter körüli repülésre tervezett. A gép nem csak vízfelület, de sík szárazföld és jég felület felett is képes repülni. A le és felszállás idejére természetesen a vízfelület szolgál.

A fejlesztések tovább folytak és megalkották az első tisztán hadi változatot LUN elnevezéssel, amely komoly támadó erővel bírt a tetején elhelyezett 6 db SS-N-22 hajók elleni rakéta fegyverzete folytán. Ugyan mihez kezd egy ilyen szerkezet egy mai modern, komoly hadihajóval? A kérdés jogos, de gondoljunk csak bele.

Kaszpi-tenger szörnye

A vízi járművek sebességéhez képest elképesztően gyors jármű, a víz felett közlekedve a radarok által az utolsó pillanatban lenne észlelhető, de addigra már késő. A támadás után a távozás is ugyanilyen sebességgel történik. Szinte kivédhetetlen csapást tudna mérni, akár egy repülőgép anyahajóra is és esélye lenne a távozásra.

Kaszpi-tenger szörnye

A LUN utazósebessége közel 550km/óra, ami figyelemre méltó, egyes források szerint ez a repülő a tesztelések során már meghaladta a 900 km/órás határt is, amennyiben ez valós adat, akkor viszont példa nélküli teljesítmény.

Jelenleg egy jóval kisebb méretekkel bíró koncepció van terítéken, a neve: A-90 Orlyonok 100 tonna összsúllyal , amelyből a hadsereg valaha 120 db-ot rendelt meg a balti és a fekete tengeri flotta számára. A hidegháborús veszély enyhülése és a szovjet gazdaság anyagi nehézségei miatt 3 db ma is működő példány készült el.

Kaszpi-tenger szörnye

Az Orlyonok jövőbeni felhasználási tervei közt szerepel a vízi mentés, bajbajutott hajók és más vízi járművek számára. Sok országban, de főleg az Egyesült Államokban folynak fejlesztések a Boeing cégnél ez irányban, egyelőre a nagy méretek csak tervező asztalon léteznek „Pelican” néven.

Kaszpi-tenger szörnye

Amennyiben a polgári célú hasznosítás megvalósul, az forradalmasítja a vízi szállítást. A tervek szerint 6 méter magasságban közlekedne 3 000 tonna összsúllyal, 16 000 km hatótávolsággal. A gép képes lenne ugyanakkor a rossz időjárási körülményeket és a viharos tenger szeszélyeit kikerülni, ilyenkor rövid időre akár 2 000 méter magasba emelkedhetne a gazdaságosság és hatótávolság komoly rovására, mert drámaian megnőne az üzemanyag fogyasztása.

Szerkesztői kiegészítésként az orosz Beriev Repülőgépgyár közzétett egy ilyen, a képen látható Beriev Be-2500 tipust, de sajnos még csak modellben létezik.

Cikk megosztása:

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.