Többször felhasználható űrrakéta már Kínában is

Mig kizárólag az államok kezében volt az űrkutatás, addig nem számítottak annyira a költségek. Simán elégették a hordozó rakétákat. 25 éve jött egy Musk nevű ember, aki SpaceX néven űrvállalatot alapított. Vezérmotívuma az újrafelhasználhatóság volt, ami ma már Amerikában hétköznapi tény és a tömeges felbocsátások alapja.

Kínának nagyjából 10 év kellett, hogy az amerikaiak előnyét behozza. Pár napja egy több mint 60 méter magas hordozórakéta egy tengeri robot hajón először akadt egy kocka alakú sodrony hálóba. A rakéta egy Hosszú Menetelés 10B tipus első fokozata volt, amellyel a kínaiak 2030-ban három tajkonutát és egy holdkompot fognak küldeni a Holdra.

A SpaceX vagy a Blue Origin megoldásában az újrafelhasználható rakéták leszállólábakkal térnek vissza a robothajóra vagy a földre. Ezzel szemben a kínaiak a befogás nagy részét a tengeri eszközre helyezik át. Ennek előnye, hogy több hasznos teher járhatja meg az űrt, mert a visszatérő rendszer egy részét nem kell a rakétába épiteni.

Ahogy a gyorsítórakéta leereszkedik a mentőzónába, a rakétára szerelt horogmechanizmus kinyílik, mielőtt hozzáérne a mentőplatformon lévő feszített kábelekhez. A rakétát ezután fokozatosan lelassítja, a fedélzeti mechanizmus, valamint a mentőháló-rendszer pedig elfogja. A befogást követően a kábelrendszer elnyeli a fennmaradó mozgási energiát, csökkentve a járműre ható ütközési terhelést. A segédkábelek pedig rögzítik a rakéta első fokozatát a hullámok és a szél okozta elmozdulás ellen.

Az idén még tervezik ennek a rakétának az újrafelhasználását.