Kínai holdszonda a világon először szállt le a Hold túloldalán

Méghozzá a Von Karman kráterbe, amelyet a világhírű magyar származású tudós, Kármán Tódor tiszteletére neveztek el így.

Hirdetés

A Hold kering a Föld körül, de csak az egyik felét mutatja nekünk állandóan, a felénk eső “hátsó” túloldalát soha nem lehet a Földről látni, vajon mi lehet ott testközelből, erre kíváncsi a kínai Hold expedíció.

Tegnap hajnalban a kínai holdszonda függőlegesen ereszkedett le a 10 000 méter magas holdi hegyek közé. Még 100 méter magasan megállt, robotszemével körbenézett, megmérte a felszínen lévő lejtőket és kiválasztott a Von Kármán kráterben egy nagyjából vízszintes megfelelő leszállóhelyét.

Kínai holdszonda

A földet érés, akarom mondani a holdat érés előtt 2 méter magasan kitette a lábait, majd leszállás után kicsomagolta a napelemeket meg az antennákat.

Kínai holdszonda

A holdszonda a pekingi földi irányítóközponttal csak úgy tudja tartani a kapcsolatot, hogy a kínaiak korábban fellőttek egy távközlési mesterséges holdat a Hold sötét oldala mögé nagyjából 65 000 km távolságra. A távközlési űreszköz itt egy olyan pályán kering, hogy a Hold sötét oldaláról fellőtt jeleket mindig képes a Föld felé továbbítani.

A leszállóegység magával vitt egy holdjárót is.


A cikk írása után jött a fénykép, ahogy a holdkomp kigurul a garázsból. A leszállóegység kirakta a rámpát, majd kigurult rajta a Jadenyúl 2-nek nevezett holdkomp, amely saját napelemekkel közlekedik. Amikor meg nincs a holdéjszakában két hétig napfény, akkor az energiát a leszálló egységből veszi, ahol azt egy izotop bomlásával működő energiatermelő berendezésben állítják elő.

A Hold sötét oldala remek helyszín az alacsony frekvenciájú rádiócsillagászati megfigyelésekhez, onnan a csillagászok olyat is láthatnak az univerzumból, amit eddig soha. A küldetésnek egy az egyik célja.

Másrészt a korábbi Hold fényes oldalhoz hasonlóan a holdjáró készít egy pontos térképet a tájformákról, meghatározza a felszíni ásványi anyagokat. Én teszem hozzá: a kínai állam meg hátha olyan tiszta ritka fémeket keres, amit ma például a mobiltelefon gyártáshoz rengeteg meddővel bányásznak ki a Földön. Az űrbányászat egyre divatosabb befektetési célpont, sok milliárdos foglalkozik vele, a meteorit befogási vonalon a magyar Simonyi Károly is érdekelt.

Kínai holdszonda

A kínai űrhivatal közleménye még feladatként említi a neutron sugárzás tanulmányozását is. Végül a holdszonda két olyan hasznos terhet is vitt, amely nemzetközi együttműködésben vizsgál valamit.

Mivel nem vagyok járatos a kínai nyelvben, ezért nem írom ide a holdszonda nevét, ami egyébként az ábrán olvasható. Viszont fontos, hogy a mostani sorozatban már ez a negyedik változat, amit jövőre az ötödik fog követni. Az ötödik kínai holdszondával azt tervezik, hogy a Hold sötét oldaláról a kőzet- és egyéb mintákat hoznak majd vissza a Földre.

Végül, de nem utolsó sorban remélem, hogy a Hold expedíciók nem azt segítik majd elő, hogy ha a Földön sötét napra ébredünk, akkor majd a Holdra vagy a világűrbe menekülünk.

Forrás: China National Space Administration

Cikk megosztása:

1 hozzászólás a “Kínai holdszonda a világon először szállt le a Hold túloldalán” bejegyzéshez

  • 2019-01-04 20:15
    Permalink

    Kedves Cikkíró!
    A Holdnak nincs sötét oldala. A Nap minden felszínét megvilágítja. A Hold nappal 14 földi nap, a Hold éjjel is 12 földi nap.
    Gondolom a Hold, Földről sohasem látható oldaláról van szó a cikkben.

    Válasz erre

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük