HUNOR Magyar Űrhajós Program űrbéli kísérletei mutatkoztak be a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében
Küldetés teljesítve címen a HUNOR Magyar Űrhajós Program részeként végzett kutatásokról kedden rendezett konferencián jártam a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében. A klímaváltozáshoz való alkalmazkodást és a hosszú távú űrutazások élelmezési problémáinak megoldását, a gyógyszerfejlesztést és a félvezetőgyártást is segíthetik azok a fejlesztések, amelyekből Kapu Tibor tavaly 25 kísérletet végzett el a Nemzetközi Űrállomáson.
A teljes konferencia nemsokára a HUNOR videó csatornáján megtekinthető lesz. Főként emiatt az előadásokban megjelenített rengeteg információból néhány élményemet emelném ki. A konferencia remek hangulatáról pedig képtárat mutatok HUNOR képekkel is fűszerezve.
Először Kapu Tibor, második magyar űrhajósunk köszöntőjének végét idézném:
Egy ilyen átszellemült kísérletezés közbeni pillanatban hasított belém a gondolat. Én most egy magyar kísérletet csinálok. Ezen itt magyar kutató dolgozott éveken át. Sőt azt is tudom, hogy kicsoda, milyen megpróbáltatásokon ment keresztül, hogy milyen hosszú idő telt el számára idáig. Magyar ember gondolatait olvasom folyamatosan írásban, még a megfogalmazáson is látom, magyarul írta. Én meg tudom, hogy mit kell csinálnom, mert vele gyakoroltam hónapokon keresztül. Bár ezer kilométer választ el bennünket, de mi most kéz a kézben együtt dolgozunk. Mindez innen indult, innen a Kárpát medencéből. Mindezt a magyarokért, a magyar emberekért. Magyarországért tesszük. Én akkor ott a kísérlet közben a Nemzetközi Űrállomás fedélzetén olyan mérhetetlen büszkeséget éreztem, hogy most másfél év után is könny szökik a szemembe.
Az első magyar űrhajós, a jelen levő Farkas Bertalan magyar sugármérő eszköze a Pille, anno 1000 gramm tömegű volt. 45 évvel később Kapu Tibor már szintén magyar RANDAM nevű, 10 darab egyenként 55 gramm súlyú dozimétert vitt magával. 150 mellkas röntgennyi sugárzás éri az űrhajósokat. De a RANDAM a sugárzás mellett töltés nélkül mérte a hőmérséklet, légnyomás, páratartalom adatokat a teljes küldetés alatt még a muslincáknál is.
Tibi a Nemzetközi Űrállomás fedélzeten paprikát, retket, búzát nevelt magokról kevés vízzel jó kertész módjára. A VITAPRIC magyar növénynevelő űrtechnológia a jövőben megcélozza a növényszárból a szaporítást is. A Holdon, a Marson, vagy a hosszú távú űrutazáson nem vihetnek annyi élelmet, amire szükség lesz, vetni, aratni kell jó űrkertész módjára.
A súlytalanság megeszi az izmok egy részét is. A hosszabb távú tartózkodásnál jobban ráérnek naponta két órát edzeni. Tibi szép magyar szóval reggeltől estig dolgozott, bár az űrállomás keringése miatt 24 óra alatt 16 napkelte hatott rá. 25 kísérlet miatt nem ért rá edzeni, ezért a magyar furfang szerint a várható 10-15 százalékos izomcsökkenést a felkészülés során rárakatták vele pluszban.
A magyar kutatók tavaly a világon először alkalmaztak robotizált ultrahangot az agyi keringés – különösen a látókéreg ellátásáért felelős hátsó agyi verőér áramlásának – mérésére a súlytalanságban VISPRO néven. A speciális ultrahang készülék annyira jól működött, hogy tovább szolgálatra fentmaradt a Nemzetközi Űrállomáson. A karbantartására rendelt szemcsepp az könnyen elkódorog az űrállomáson, ezért a magyar szakemberek kifejlesztették az END-SANS nanoszálas pálcikát a hatóanyag bevitelére.
A KRIJAP projekt rávilágított, hogy a súlytalanság ideális környezetet biztosít a földi áramlásoktól mentes, tökéletesebb és nagyobb méretű kristályok növesztésére, ami áttörést hozhat a gyógyszerfejlesztésben és a félvezetőgyártásban. Például az AIDS-et okozó HIV-vírus kulcsfontosságú alkotórészeit is kristályosították a világűrben.
A CINCINNATI kísérletben a kutatók célja egy olyan számítógépes szimulációs módszer kifejlesztése volt, amely a ruházat anyagát, alakváltozását és a test körüli légáramlást is figyelembe véve képes előre jelezni az emberi test hőkomfortját a súlytalanságban, ahol a meleg levegő nem áramlik felfelé. Az ISS-en végzett fizikai terheléses tesztek során az űrhajós bőrfelszíni hőmérsékletét a RANDAM doziméter infravörös érzékelőjével határozták meg. Az új szimulációs eljárás a jövőben az űrruhák tervezése mellett a tűzoltó- és vegyvédelmi ruházatok, valamint a repülőgépek és gépjárművek fejlesztésében is alkalmazható, jelentősen csökkentve a költséges fizikai prototípusok számát.
