Felénél első tízben vagyok, irta Kóré Zoltán a vitorlázórepülő világbajnokságról Ausztráliából

Felénél első tízben vagyok, írta nekünk Kóré Zoltán a magyar válogatott versenyzője – nyitóképen középen a megnyitón – Ausztráliából a vitorlázórepülő világbajnokságről, sőt a videón integet is nekünk. Megkaptuk a második tudósítást tőle, a verseny több mint felénél nagyon jól áll, szurkoljunk Zolinak a véghajrában minél több megosztással.

Sajnos a versenyen az időjárás nem a gyakorló napokon bemutatott jó ausztrál vitorlázórepülő arcát mutatja. Az első napot rögtön törölték is a mi kategóriánknak. Későn lehetett felszállni, ezért csak egy osztálynak fért bele a feladat.

A második nap sem volt jó idő, de repülhető, ezért egy rövid feladatot kaptunk. Harmadik napon sem sokat változott az időjárás, de valamivel hosszabbat tudtunk repülni, az Ausztráliában megszokotthoz képest azonban jóval rövidebbet.

Egyik nap sem voltak cumulus felhők az égen – amik jeleznék számunkra, hogy hol vannak az emelések -, ezért ezen az ismeretlen területen kicsit nehezebb volt a dolgunk. Ezen a két napon nem volt tökéletes a gépem. Kicsit több vizet töltöttem a szárnyakba, mint amennyit szoktam és ez nem bizonyult jó ötletnek. Nem tudtam úgy siklani és emelkedni ahogy a többi gép. Sajnos két nap kellett, hogy rájöjjek mi a probléma. Ezzel néhány helyet veszítettem. De így jár az, aki csak a versenyen gyakorol.

A többi napokon visszaálltam a megszokott vízmennyiségre és minden tökéletes lett. Megint jött egy szünnap az időjárás miatt, majd repültünk hosszabb távot. Mikor a végsiklás előtt voltam, a csapat értesített, hogy a mi kategóriánknak törölték a versenyszámot, csak jöjjek haza. Ez nem szokott jót jelenteni. Mikor leszálltam, mondta a kisegítőm, hogy az egyik német és ausztrál pilóta ütközött a levegőben és ki kellett ugraniuk ejtőernyővel. Orr- és lábtöréssel megúszták az esetet. Egy versenyszámmal korábban a 18 méteres kategóriában volt egy ütközés, de ők le tudtak szállni a repülőtéren.

Következett egy hosszabb nap. Itt már egy elég nagy feladatot kellett repülnünk, szintén nem túl jó időjárásban. Induláskor úgy tűnt, hogy nem is fog beleférni a napba, ezért valószínűleg le fogok szállni terepre. Szerencsére tovább élt az idő, mint amit jelzett a meteorológia. Ez után következett a verseny eddigi legjobb időjárása. Szintén cumulusok nélkül, de erősebb emelések voltak és magasra lehetett végre emelkedni. Már az oxigént is kellett használni. Ezen a napon 44 C volt a hőmérséklet a földön. Jellemző az időjárásra, hogy egyik nap 25-26 fok a hőmérséklet, míg a következő nap közel 40 fok van.

Mivel ez az első felnőtt világbajnokság, amelyen részt veszek, nem tudtam hova helyezzem magam a mezőnyben. A cél, amit kitűztem magam elé, hogy a középmezőnyben végezzek. Egyelőre jól állnak a dolgok, mert a felénél első tízben vagyok a 4. versenyszám után. Ha így maradna a végén is, akkor várakozásomon felül teljesítenék. De hátra van még 3 nap. A mezőny erős, az időjárás kihívásokkal teli. Jelenkezem, ha vége a versenynek, az eredmények megtekinthetőek ezen a weboldalon.